Értéktári kategória:
Fellelési helye:
Gyula
Elfogadás dátuma:
2013-09-09
Leírás:
A gyulai húsipar és a Gyulai Kolbász története lassan másfél évszázados múltra tekint vissza.
A 20. század elején számos hentesmester, köztük Szabó József, Balogh József leszármazottja, Puczkó, illetve a Nagy család, Badura József, Gyepes János gyártotta Gyulán a kolbászt és vitte hírét szerte Európában. Balog József műhelyében dolgozott Stéberl András is, aki nagyüzemi tapasztalatokkal a tarsolyában költözött Gyulára, és ismerte fel a térségben és a hentesmesterségben rejlő erőt.
A Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász a magyar nagyfehér hússertés fajta mangalica és magyar lapály fajtákkal keresztezett, valamint a hampshire, duroc és pietrain fajták és hibridjeik legalább 135 kg-ra hizlalt egyedeinek feldarabolt húsából és kemény szalonnájából készül. A Gyulai kolbász legalább 15% (m/m) kötőszövetmentes fehérje-tartalmú, 4-6 mm-es nagyságra aprított sertéshús- és kemény szalonna-szemcsékből álló, sóval, csemege és csípős paprikaőrleménnyel, fokhagymával, borssal és őrölt köménnyel ízesített, alapvetően bükkfával füstölt, szárítással érlelt-tartósított húskészítmény. Átmérője 26-40 mm, 18-26 cm-es hosszúságra pározott vagy szeletelt. Burkolata tiszta, sérüléstől mentes, nem penészes, kissé göbös, dudoros felületű, színe vörösesbarna, áttetszenek rajta a szalonnaszemcsék.
Előállítása Gyula és Békéscsaba városokban történik. Nemcsak belföldön, de exportpiacokon – Angliában, Csehországban, Szlovákiában, Svédországban, Németországban – is keresett termék.
1935-ben a Brüsszeli Világkiállításon Aranydiplomát kapott a „kis páros Gyulai kolbász”. 2010-ben az Európai Bizottság Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) védjegyhasználatát engedélyezte a gyulai kolbász számára. A Vidékfejlesztési Minisztérium Hungarikum Bizottsága 2014-ben a Hungarikumok Gyűjteményébe emelte.
Érték honlapja:
Források:
Fotók: Zentai Péter (Békés Megyei Önkormányzat)