A Békés Megyei Értéktár bemutatása

Jogszabályi háttér

A magyar országgyűlés 2012. április 2-án elfogadta a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt. Ennek végrehajtásáról a 114/2013. (IV. 16.) Kormányrendelet intézkedik.

A törvény célja számba venni és dokumentálni nemzeti értékeinket, és ebből külön adatbázist alkotni. A törvény szerint az összegyűjtött értékeket közkinccsé kell tenni, gondoskodni kell ezen értékeknek megismertetéséről. A gyűjtőmunkát a lehető legszélesebb körre kell kiterjeszteni. Az összegyűjtött nemzeti értékekből a Hungarikum Bizottság létrehozza a Magyar Értéktárat, melynek az elemeiből választják majd ki az ún. hungarikumokat. E mellett a törvény célja, hogy elősegítse a nemzeti értékek és hungarikumok fennmaradását és védelmét ezzel is erősítve a nemzeti tudatot.

A nemzeti értékek gyűjtése az alábbi hierarchikus szisztéma szerint épül fel:

A rendszer első lépcsőfokán a települési értéktárak helyezkednek el. A települési értéktárat a települési önkormányzatok hozhatják létre, fakultatív feladatként, kétféle módon:

  • önálló települési értéktár bizottságot hoznak létre,
  • delegálják a feladatot a település területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeire, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetre.

Ugyanazon megye területén lévő több szomszédos település önkormányzata közös települési értéktár bizottságot is létrehozhat, amely elkészíti a tájegységi értéktárat.

Valamely nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi értéktárba bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A tartalmi és formai követelményeket a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 6. §-a és 1. számú melléklete tartalmazza.

A települési önkormányzatok a gyűjteményt megküldik a megyei értéktár bizottságoknak, egyben javaslatot tesznek arra, hogy mely értékek felvételét javasolják a megyei értéktárba.

A második lépcsőfokot a megyei értéktárak jelentik. A települések helyi jelentőséget meghaladó összegyűjtött értékeit tartalmazhatja a megyei értéktár.

Ha egy település nem kíván élni a települési értéktár kialakításának lehetőségével, abban az esetben is hárul közreműködő feladat a települési önkormányzatra. Az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez kell benyújtani a javaslatot a nemzeti érték megyei értéktárba történő felvételére, aki ezt haladéktalanul továbbítja a megyei önkormányzathoz.

Az így elkészített megyei értéktárat a Hungarikum Bizottságnak küldi meg a megyei önkormányzat. A fentieken túl az egyes ágazatokért felelős miniszterek szakágazatukban meghatározzák a feladatkörükbe tartozó, egyéb szabályozás szerint önállóan nyilvántartott nemzeti értékek körét, ez az ágazati értéktár, és azt megküldik a Hungarikum Bizottságnak. A határon túl fellelhető nemzeti értékek azonosítását, a határon túl fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt a külhoni magyarság értéktára tartalmazza, ezt a Magyar Állandó Értekezlet hozza létre, és megküldi a Hungarikum Bizottságnak. A Hungarikum Bizottság hozza létre a Magyar Értéktárat, amely egy következő szintje az értékpiramisnak. Itt kerülnek összesítésre és gondozásra a települési, a tájegységi, a megyei és az ágazati értékek, a külhoni értékek adatai, továbbá a törvény erejénél fogva ezen értéktárba tartozó nemzeti értékek adatai. Az értékpiramis csúcsán helyezkedik el a HUNGARIKUMOK GYŰJTEMÉNYE. A Magyar Értéktárban összesített és rendszerezett nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság választja ki a hungarikumokat, a jogszabályban meghatározott szempontok szerint. Az egyes szakterületek tudományos és gyakorlati képviselőiből álló szakmai, ágazati szakbizottságok segítik ezt a munkát. A hungarikumok gyűjteményébe bekerülő nemzeti érték részesülhet a hungarikum tanúsító védjegyben, amely által mindenki számára egyértelművé válik a jövőben, hogy a valóságban mely értékünk kapta meg a hungarikum minősítést.

Magyar Nemzeti Értékpiramis

Magyar Nemzeti Értékpiramis

A nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése
Települési önkormányzat Települési értéktár
Tájegységi értéktár
Településen fellelhető
nemzeti értékek azonosítása
Megyei önkormányzat Megyei Értéktár Megyében fellelhető
nemzeti értékek azonosítása
Magyar Állandó Értekezlet Külhoni magyarság értéktára A külhoni magyarság
értékeinek azonosítása
Ágazatokért felelős miniszterek Ágazati Értéktár Ágazati értékek
Hungarikum Bizottság Magyar Értéktár Az egyes értéktárak
adatainak összesítése
Hungarikumok Gyűjteménye

A rendszerezés kategóriái

A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. §-a előírja, hogy a nemzeti értékek adatait mely szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni:

  • agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták;
  • egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;
  • épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
  • ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;
  • kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;
  • sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
  • természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
  • turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.

Átfedés esetén abba a kategóriába kell sorolni a nemzeti értéket, amelyhez közelebb áll.

A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 39/2013. (VI.6.) KGY sz. határozta értelmében Békés megyében is megalakult az értéktár bizottság. A bizottság feladata, hogy a megye területén lévő nemzeti értékeket a törvény által megszabott kategóriák szerint azonosítsa és nyilvántartásba vegye.

Bárki kezdeményezheti nemzeti értéknek a Békés Megyei Értéktárba történő felvételét. A kezdeményezés ingyenes és önkéntes alapon történik. A felterjesztéseket elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón kell benyújtani az alábbi, a kormányrendeletben található nyomtatványminták szerint, vagy a http://ertektar.bekesmegye.com oldalon előzetes regisztrációt követően.

1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez (javaslat nemzeti érték helyi értéktárba történő felvételéhez)

2. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez (javaslat nemzeti érték Magyar Értéktárba történő felvételéhez)

3. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez (javaslat kiemelkedő nemzeti érték Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételéhez)

Az értéktárba való felvételről a Békés Megyei Értéktár Bizottság dönt. Az arra érdemeseket felvételi javaslattal továbbküldi a Hungarikum Bizottságnak a Magyar Értéktárba vagy a Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételre.

A Békés Megyei Értéktár Bizottság tagjai

Zalai Mihály

Zalai Mihály

a Békés Megyei Közgyűlés elnöke
Ambrus György

Ambrus György

Venesz-díjas szakács, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség alelnöke
Ando György

Ando György

a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója, néprajzkutató
Dr. Erdész Ádám

Dr. Erdész Ádám

a Békés Megyei Levéltár igazgatója, főlevéltárosa
Fekete Péter

Fekete Péter

kultúráért felelős államtitkár
Simon István Tamás

Simon István Tamás

a Békés Megyei Önkormányzat képviselője
Závoda Ferenc

Závoda Ferenc

a Békés Megyei Önkormányzat képviselője, térségi tanácsnok

Az értéktárba történő felvétel a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti információkat tartalmazó, a Békés Megyei Közgyűlés elnökének címezett és a bizottság titkárának elektronikus úton (pirosne.erika@bekesmegye.hu) eljuttatott javaslattal kezdeményezhető.

A Békés Megyei Értéktár Bizottság albizottságai

  • Agrár-és élelmiszer gazdaság
  • Egészség és életmód
  • Épített környezet
  • Ipari és műszaki megoldások
  • Kulturális örökség
  • Sport
  • Természeti környezet
  • Turizmus, vendéglátás, gasztronómia

Jogszabályok (letöltési lista itt):

Határozatok (letöltési lista itt)
SzMsz (letöltés itt):

A Békés Megyei Értéktár Bizottság elérhetőségei