Értéktári kategória:
Fellelési helye:
Battonya
Elfogadás dátuma:
2020-08-14
Leírás:
1894. április 28-án, Battonyán született. Édesanyja, Jeanne Contat Svájc francia részéről jött Magyarországra nevelőnőnek. A László birtok gazdatisztjéhez, Molnár Józsefhez ment feleségül, és végleg Magyarországon maradt. Hét gyermekük közül az első, Pál, a földesúr jóvoltából Aradra került iskolába.
A műszaki érdeklődésű kisfiút egy megnyert országos rajzpályázat terelt végleg a művészpálya felé. Budapesten felvették a Mintarajziskolába, amely mellett házi tanítóskodással kereste meg a megélhetésére valót. 1919-21-ben Svájcba került, ahol Genfben és Lausanne-ban volt élete első három kiállítása. Megvalósult élete álma azzal, hogy Svájcból Párizsba utazhatott, ahol egy louvre-beli Tiziano kép másolásával bízta meg egy svájci hölgy cserébe a művész párizsi tartózkodást finanszírozta. A Louvre-beli nagy és kis mesterek műveinek másolását tekintette igazi iskolájának.
Párizsból hazakerülve kezdett Budapesten kiállítani, először a Belvedere szalonban. Ekkor kapta művésznevét: édesanyja nevéből a C. betű tette érdekesebbé a Molnár Pál nevet. Éveken át naponta küldte – még külföldről is – lendületes tusrajzait a pesti élet mindennapjairól.1928 és 1931 között Rómába került ösztöndíjasként. Aba-Novák, Pátzay és Szőnyi mellett első lakója volt a Római Magyar Akadémiának. Boldog alkotóéveket éltek itt az ösztöndíjas fiatalok, egy életre magukba szívták Itália művészi levegőjét. Ekkortájt kezdett szürrealista stílusban festeni, ez az egyetlen stílus, amely aztán végig kísérte az életét.
A római évek után sorozatosan kapott nagy egyházi megrendeléseket. Kőszegtől, Budapesten át Battonyáig országszerte sok templomban láthatók csodálatos szárnyas oltárképei. Szokatlanul merész és közvetlen stílusban nyúlt a szentek ábrázolásához, emberközelbe hozta őket. Az istenes művek alkotásaiba menekült a külső világban tapasztalható borzalmak elől. Műtermi magányba vonult, kísérletezett, alkotott és fogadta a rajongókat, akik meglátogatták.
Élete végéig játszott; stílusokat, témát váltott, könnyedén és sokat festett, páratlanul sokszínű és gazdag életművet hagyott maga után. 1981. július 11-én halt meg. Életműve az egykori műteremben berendezett családi múzeumban látogatható.