Értéktári kategória:
Fellelési helye:
Szabadkígyós
Elfogadás dátuma:
2025-09-08
Leírás:
Szabadkígyós legfontosabb építészeti remekműve a Wenckheim-kastély és kastélypark. Az ókígyósi Wenckheim-kastély épületét Wenckheim Krisztina és férje, Wenckheim Frigyes kérésére a kor híres építésze, Ybl Miklós tervezte. A kastély eklektikus, neoreneszánsz stílusú. A kastély kialakítása tudatos szimbolikát követ: a hagyomány szerint 365 ablakkal, 52 helyiséggel és 12 bejárattal rendelkezik, amelyek az év napjait, heteit és hónapjait jelképezik. Ez az egyedi koncepció is hozzájárul ahhoz, hogy a kastély különleges helyet foglal el a magyar kastélyépítészetben. Az építkezés 1875-ben kezdődött és 1879-re elkészült a főépület. A felszolgáló épület, az istálló és a kocsiszín 1882-re épültek fel. A korabeli újságok, monográfiák elismeréssel írtak róla.
Erősen tagolt, homlokzatú, kéttornyú, kéttömegű épület. Az alapterülete 1500m2. A földszint termeiben márványkandallók díszlenek, amelyekben tűz sohasem égett. A kastély nagy földszinti helységei a mennyezetig faborítású ebédlő és könyvtár, a kis- és a nagy szalon, a kerek torony alsó szintjén pedig a dohányzó. Az emeleten vendégszobák, lakosztályok sorakoznak. A főépület és a kiszolgáló épület egyaránt háromszintes. A pinceszint létesítésekor kitermelt föld felhasználásával létesült az a mesterséges domb, amelyen az épület kiemelkedik a környezetéből. Egy kelet-nyugati hossztengelyű főépületből és egy merőlegesen álló melléképületből áll. A déli homlokzaton egy kerek torony helyezkedik el, mellette egy beugró, mely felett egy emeleti loggia van. A kastély északkeleti sarkához egy kupolával fedett kápolna csatlakozik. Mellette üvegház állott, melynek ma már csak az alapjait láthatjuk. A kápolna mellett magasodik a zömök, háromemeletes, sokszögű lépcsőtorony. A torony kb. 40 méter magas, kilátóterasszal van körbefogva, melyből pazar kilátás nyílik kastélyparkra és a franciakertre.
A főépületet a melléképülettel loggiaszerű oszlopos árkádú folyosó köti össze, fölötte bábos mellvédű terasszal. A főépülettől nyugatra található meg a kelet-nyugat tengelyű istálló és a kocsiszín. A melléképület északi tengelyében volt a gépház majd a jégverem. A melléképületben volt a konyha, az emeleten a vasaló-és a cselédszobák. A hintóval a jelenlegi bejárati úton hajtottak be egész a folyosó alá. Itt kiszállva lépcsőházba értek, míg a kocsi továbbhajtva egyenesen beállhatott az istálló alá. Az istálló-és a kocsiszín két egymással szemben álló épület – ma is látható. Az egész kastély alápincézett. A téglából boltozatosan készült pincébe “loré” vasúton szállították ide a kertészetből a tárolásra szánt élelmiszert.
Az építkezés során óriási teraszt építettek a kastély főhomlokzata elé, mely szép vonalvezetésű támfallal néz a franciakertre.
A kastély építésével együtt történt a park kialakítása is. A szabadon látogatható kastélypark 1954 óta természetvédelmi terület, és a Szarvasról irányított Körös-Maros Nemzeti Park egyik legismertebb része. E terület históriája is a mai viszonyok kialakulása szorosan egybekapcsolódik a Wenckheim család működésével. A grófi famíliák történetével.
A park kialakítása a 19. század utolsó negyedében kezdődött. Az eredeti park területe 44 kat. hold volt, melynek jelentős része erdő borította, és helyben telepített fenyőfélék vagy platánok részben már az építkezés idején is itt volt, s a család építkezése után kezdődött a park növény- és állatvilága igazi kibontakozása. A park területén több olyan különleges faegyed is van itt található őshonos erdős társulások mellett.
A Wenckheim család társadalmi rangját és befolyását jól mutatja, hogy a kastélyban I. Ferenc József császár és magyar király is látogatást tett, amikor a család vendége volt a 19. század végén. A Wenckheimek nemcsak főúri életformájukkal, hanem újító gazdasági tevékenységükkel is jelentősen hozzájárultak Békés megye fejlődéséhez. Birtokaikon korszerű mezőgazdasági módszereket alkalmaztak, többek között a dohánytermesztés meghonosításában és fejlesztésében is szerepet vállaltak. Országos jelentőségüket jelzi, hogy Budapesten is reprezentatív palotát építtettek, a Wenckheim-palotát, amely ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete.
A második világháborút követően a kastély funkciója megváltozott: 1945-től mezőgazdasági oktatási intézményként működött, hosszú évtizedeken át szolgálva a szakmai képzést. Az iskola 2011-ig működött az épület falai között, ezt követően a kastély felújítása és turisztikai hasznosítása került előtérbe. A Wenckheim-kastély így nemcsak építészeti értékei, hanem történeti és társadalmi szerepe révén is meghatározó emléke Békés vármegye múltjának.
A napjainkra már nagyon kedvelt nyilvános erdőrészletben ismeretterjesztő és látogatóhellyé vált.
A kastély a Wenckheim család uradalmi központja volt. A hozzájuk tartozó mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítményeket a 20. században alakult ki. Felújítására 2019 és 2022 között került sor, NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. beruházásában. A felújított kastélyba érkeztek a „hőskorok” berendezési tárgyai, s a kastély históriája a barokk kor kezdetétől napjainkig mutatja be az épület kialakulását, annak hétköznapjainkig ívelő történetét.