Leírás:

A görög templom Békés város történeti településmagjában és egyúttal a mai városközpontban helyezkedik el. A békési ortodox/görög templom a 18. század végén épült meg barokk építészeti stílusban, nagyjából 1786–1791 között. Eredetileg görög kereskedők és a görög ortodox közösség építtette és használta a templomot, később a román ortodox közösség vette át. A templom már építésekor is központi helyen létesült. A Kossuth Lajos utcán található templom mind a városban tömegközlekedéssel, mind a személyautóval érkezők számára könnyűszerrel megközelíthető, illetve ékszerdoboz jellegével a településre látogatóknak azonmód szemet is szúr.
A békési templom hazánk legrégebbi görög feliratos oltárasztalával rendelkezik. Építészeti és egyházművészeti jegyei az anyaországi (oszmán birodalmi, majd görögországi) korabeli templomoktól is eltérnek, így az élő görögség számára is valódi kuriózumnak számít. A templom ismeretlen, kiemelkedő tehetségű fafaragó mestere más hazai templomon nem tevékenykedett, ami a békési templomot megkülönbözteti valamennyi keleti rítusú templomunktól. Ikonjai a híres mester, Stefan Tenecki műhelyében készültek; a békési és a szentesi ikonosztáziontáblákon kívül nem ismerünk olyan alkotásokat, amelyeket Tenecki műhelye görögök megrendelésére készített és görög feliratokkal látott el.
Hála az Élővíz-csatorna és a csatorna mentén futó sétány közelségének az öko- és sportturizmus hívei – gyalogos és kerékpáros kirándulók, a kajak és kenu túrák szerelmesei is gond nélkül megtekinthetik. Mindarról nem is beszélve, hogy a templom már eleve állomása a részben Élővíz mentén kialakításra került nemzetközi projektben megvalósult túraútvonalnak, mely útvonalon ismeretterjesztő tábla is felhívja a figyelmet a vármegyénkben kirándulók figyelmét a templomra és csodáira.
Emellett, a város szabadtéri rekreációs és kulturális életének, szabadtéri rendezvényeinek is rendszeresen otthont adó Széchenyi ligettel átellenben helyezkedik el, így a marketingföldrajz nyelvén szólva, a például országosan is ismert Madzagfalvi napokra érkezők számári is jól értékesíthető.
Ismerve a városi térhasználat általános szabályait mindezek ismeretében kétségkívül állíthatjuk, hogy kulturálisan és turisztikailag is hatékonyan hasznosítható, számos térkijelölő, kulturális és egyéb szimbolikus szereppel felruházható épületről van szó.
Előzőek nyomán elmondhatjuk tehát, hogy e kivételes értékünk a jövőben is bevonható vármegyén kulturális és turisztikai állomásainak és látványosságainak sorába.
A békési görög templom jellegénél fogva nem csupán a görög kereskedőkhöz, hanem a vármegye egykori és jelenlegi keleti rítusú és balkáni gyökerekkel rendelkező lakosságához is szorosan kötődő, mind lokális, mind vallási, etnikai és történeti vonatkozású megtestesült identitásemlék.

Érték honlapja:

Források:

Címkék:

Az értéktári kategória más elemei: