Értéktári kategória:
Fellelési helye:
Gyula
Elfogadás dátuma:
2020-08-14
Leírás:
Mogyoróssy János (1805-1893) a Wenckheim-uradalom gazdatisztje, a grófi levéltár kezelője múlt iránti érdeklődését, tudományos elkötelezettségét, könyvek iránti tiszteletét és szeretetét elsősorban családja köréből merítette.
Házassága Petz Annával tovább szélesítette szellemi látókörét, mivel apósa művelt személy volt és kéziratokat is gyűjtött.
Számos közéleti szerepet vállalt, foglalkozott régészettel és rendszeresen tartotta a kapcsolatot a Nemzeti Múzeummal. Megjelentek írásai, beszámolói az „Archeológiai Közlöny”-ben, az „Archeológiai Értesítő”-ben és önálló kiadványban. Közreműködött Palugyay Imre „Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása”, valamint Nagy Iván „Magyarország családai czimerekkel és nemzedék-rendi táblákkal” című munkák Békés vármegyére vonatkozó fejezeteinek megírásában. Emellett szívesen és sokszor kertészkedett is. Békés megyében élen járt a nemesített gyümölcsfa (alma, körte, barack) meghonosításában. Mogyoróssy gyulai polgárok számára több könyvadományt tett.
1868. szeptember 8-án 10 ezer forint értékű könyv- és régiséggyűjteményt adományozott szülővárosának, illetve a majdan felállítandó gimnáziumnak. Ebben az adományban a 438 féle könyv és kézirat mellett 105 képet, 82 térképet, 262 érmét, 17 bankjegyet, 10 régi tárgyat és fegyvert, 14 kövületet, ásványt és múzeumi eszközt sorolt fel. A könyvek és a kéziratok darabszáma 844 kötet.
A Mogyoróssy János Városi Könyvtár sok szakmai és tudományos konferencia helye, kezdeményezője, lebonyolítója. A Mogyoróssy könyvtár a megalakulása óta aktív szerepet vállal Gyula város és környéke kulturális életében, közösségi tudatának építésében, erősítésében. Gyűjteményének egy része helyi vonatkozásban egyedi, amely a teljességre törekedve gyűjti a településre vonatkozó információkat, irodalmakat függetlenül azok megjelenési formájától. Figyelmet fordít a településen élő etnikumok hagyományait, életmódját, nyelvhasználatát ismertető dokumentumainak gyűjtésére, a helyi személyek életművének gondozására és egyéb értékek megőrzésére vagy felfedezésére. A könyvtár állományának másik része és a szolgáltatások az élethosszig tartó tanulást, az önművelést, az önálló alkotást és a szabadidő eltöltését támogatja. A bibliotéka folyamatosan gyűjti, feldolgozza és szolgáltatja dokumentumait mindenki számára. A 21. századnak megfelelően állandóan bővíti elektronikus tartalomszolgáltatásait, amelyet az oktatáshoz, kutatómunkához, a turisztikai célokhoz, vállalkozásokhoz, a közélethez egyaránt lehet használni. Kapcsolatteremtő képességével erősíti a város kulturális státuszát, az egyén közösséghez való tartozását, valamint az ún. gyulaiságot. A könyvtár tevékenysége igényt kelt, ösztönöz és értéket teremt, illetve megtart.