Leírás:

A Dél-Kelet Alföld sajátos hangulatú tájain a természetföldrajzi adottságok, különösen a Körösök és a Maros folyó természetalakító tevékenysége során kialakult jellegzetes tájszerkezet szükségessé tette e területek egységes természetvédelmi kezelését.

A Körös-Maros Nemzeti Park hazánkban hetedik nemzeti parkként alakult meg 1997 januárjában. Működési területe Békés megye egész területe, Csongrád megye Tiszától keletre eső területe, valamint a Dévaványai-Ecsegi puszták és a Hármas-Körös hullámterének Jász-Nagykun-Szolnok megyébe nyúló része.

A mintegy 52 ezer ha védett területből több mint 6 ezer fokozottan védett. A terület két, arculatában eltérő tájegységre különíthető el. Egyik a Tisza és mellékfolyóinak (Körösök, Berettyó, Maros) egykor erekkel átszőtt, mocsarakkal tarkított, a folyószabályozások után szárazzá vált árterületei: a Körösvidék, a hajdani Nagy- és Kis-Sárrét, Cserebökény. A másik a hajdani löszpuszták, erdőssztyeppek vidéke, az ország legjobb talajadottságú területe, a Békés-Csanádi löszhát.

Kiemelt feladat a kiterjedt szikes puszták, a meglévő mocsármaradványok és holtágak, a megmaradt löszpusztarét foltok, és a még fellelhető természetes és természetközeli erdők védelme. Kiemelkedő feladat még azoknak az állat- és növényritkaságoknak a megőrzése, melyek Magyarországon egyedül itt tenyésznek vagy állományuk jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park területén található.

A Dél-Tiszántúl vizes élőhelyeinek szerepe a madárvonulásban nemzetközileg is jelentős. A volgamenti hérics és a bókoló zsálya termőhelyének védelme nagy felelősség.

Közép-Európa egyik legnagyobb túzokpopulációja a park északi területein él. A számtalan itt átvonuló, pihenő madárfaj közül kiemelhetjük a darut, vadlúd fajokat, pólingokat, amelyeknél a világállomány nagy része érinti vonulása során az említett területeket.
Körös-Maros Nemzeti Park

Érték honlapja:

http://www.kmnp.hu/index.php?pg=menu_1007

Források:

Címkék:

Dél-Alföld nemzeti park

Az értéktári kategória más elemei: