Értéktári kategória:
Fellelési helye:
Dél-Alföld
Elfogadás dátuma:
2014-10-02
Leírás:
A Pallas Nagy Lexikonja (amit 1893 és 1897 között adtak ki) a „Billiard” szócikk alatt már említi a kis és nagy kégli játékot. A Révai Nagy Lexikonja meg is magyarázza mi is ez: „Kéglijáték vagy bábjáték a billiárdjátéknak az a fajtája, melynél a billiárdasztalon fabábukat állítanak fel; három golyóval játsszák. Van kis- és nagy-K. Az előbbinél rendszerint öt, az utóbbinál hét báb van felállítva…”.
A „kéglijáték” (sok más játékhoz hasonlóan, mint a kártya, vagy kugli) Németországból érkezhetett meg hozzánk – a németek ma is játsszák a „kegelbillard”-ot. James Masters angol játékkutató szerint az olasz bábus biliárd terjedt el észak és kelet felé.
Alap kellékek 3 db szabványos karambolgolyó és 1 vagy 5 fabábu. A váltott lökésű játékokban a játékosok váltva löknek, így mindkét fél folyamatosan játékban van – ami minden bizonnyal szórakoztató. Következésképpen e játékoknál a pontszerzés mellet arra kell ügyelni, hogy az ellenfélnek ne maradjon állás (ahogy szokták mondani „dugni kell” 🙂 ) – leginkább a bábuk takarását kihasználva. Mivel itt nem a golyókat kell „elfogyasztani” mint a piramid típusú biliárdjátékokban, így a játék végét adott pontszám elérése jelenti, ami bábu/bábuk elborításával (a lökőgolyó nem boríthat), karambollal lehetséges.
A Dél-Alföldön az 1960-as évekig zsebes asztalon is játszották a bábus biliárdot – mint a dánok. Érdekes tény hogy a magyar fővárosban az első lyukatlan karambol-asztalt 1859–1862 táján használták az Európa-szállodában. Váltott játékban minden játékosnak külön golyója van. Ahhoz hogy a célgolyó bábut boríthasson előbb, falat és/vagy piros golyót kell érintenie és/vagy a lökő golyónak kell falat érinteni még a célgolyó érintése előtt. A lökő játékos hibájáért a pontszám a büntetőpontból, és a lökés alkalmával eldőlt bábuk, és karambol összértékéből adódik össze.
Érték honlapja:
Források:
Fotók: Zentai Péter (Békés Megyei Önkormányzat)