Értéktári kategória:
Fellelési helye:
Szarvas
Elfogadás dátuma:
2020-08-14
Leírás:
Az 1880-as években Mihálfi József, a szarvasi főgimnázium egyik kiváló képességű földrajz-és történelem tanára úgy döntött, hogy saját számításai alapján megpróbálja meghatározni Nagy-Magyarország geometriai középpontját. A keresett pont éppen Szarvas községbe esett, a már nem üzemelő Kreszán-szélmalom környékére. A pontot az egyik használaton kívüli malomkővel jelölték ki, melyről a történelem későbbi szakában a megszálló román csapatok tudomást szereztek és a malomkövet elvitték az eredeti helyéről.
1929-ben Szarvas község képviselő-testülete eldöntötte, hogy emlékművet állít a malomkő helyén. Az emlékmű állítása és avatása számos nehézségbe ütközött az évek során, a történelmi változások okán végül 54 évet kellett várni az avatási ünnepségre. 1991-ben Mihály Árpád, szarvasi születésű szobrászművész vetette fel először, hogy a Holt-Körös funkció nélküli gátját fel lehetne használni erre a célra, hogy méltó emléket állítsanak a magyar történelem legfontosabb eseményei egyikének, melyre válaszul, még ebben az évben Keresztes K. Sándor miniszter természetvédelmi területté nyilvánította az emlékművet és környékét. A felújított Történelmi Országközép Emlékmű felavatása 1993. augusztus 20-án történt meg.
Ezt követően 1999 novemberében alakult meg a Millenniumi Emlékbizottság, amely napirendjére tűzte a Történelmi Magyarország Közepéhez vezető „Nemzeti Történelmi Emlékút” megvalósítását, melyet Lestyán-Goda János tervezett és valósított meg. Ez, mint a világ összmagyarságának nemzeti zarándokhelye, a magyar nép egyedülálló emlékeként jelenik meg.